településünkről
Márok története
Villány keleti szomszédságában helyezkedik el. A további szomszédos települések: északkelet felől Töttös, kelet felől Lippó, délkelet felől Kislippó, délnyugat felől pedig Magyarbóly. Két különálló településrésze Hercegszentmárton és az attól délkeletre fekvő Németmárok.
A település a bronzkor korai szakaszától kezdve lakott terület. Az i. e. 3. századtól a 4. századig kelták, majd rómaiak éltek itt.
A település neve először 1328-ban bukkant fel a korabeli iratokban Morouth alakban írva. A helység mai neve a Márk személynévből eredeztethető. Az 1561-ből származó okiratban már Maarok írásmóddal van feltüntetve, s akkor a település Heniey Miklós birtoka volt. A török időkben a korábbi magyar lakosság elhagyta a községet, helyükre néhány szerb család érkezett. A németek betelepülése 1719-ben kezdődött. A faluban a 19. század közepéig kizárólag németek éltek, a század második felétől azonban már néhány szerb és magyar lakosa is volt.
Neve ennek megfelelően a 18. századtól Németmárok (németül: Deutschmarok). A második világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére 1946-ban az ország más-más részeiről, 1948-ban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkeztek családok. A település hivatalos neve a Német jelző elhagyásával 1950-től Márok, ugyanebben az évben a frissen Marótszentmártonra keresztelt Hercegszentmártont (németül: Bailand) is hozzácsatolták.
forrás: Wikipédia
Márok címere
● A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, vörös mezejében zöld talajon álló ezüst hársfatönk, melyből két egymásba fonódó friss hajtás növekszik, rajtuk összesen hét levéllel.
● Szembefordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos az ezüstsisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
● A sisakdísz: aranymarkolatú és védvasú, ezüstpengéjű szablyát tartó, jobbra fordult, könyökben hajlított páncélos ezüstkar.
● A takarók: mindkét oldalon kék – arany.
● A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves aranyszalagon feketével a nagybetűs felirat: MÁROK. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
forrás: Nemzeti jelképek
Nevezetességek
● Németmárok mai római katolikus templomát 1793-ban építették, Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelték fel.
● Hercegszentmárton római katolikus templomát 1901-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére.
● Szent István király szobor
● Tájház
● Mároki Lakodalmas
Szent Simon és Júdás templom
A templom Esterházy László gróf pécsi püspök ideje alatt épült 1793-ban, barokk stílusban. A templom műemlékvédelem alatt áll. A szentély a templom végében, márványból van kialakítva. Az egész templom oldala és mennyezete díszes festményekkel, aranymintázattal van kifestve, amit sajnos átmeszeltek. A templom tornyában 5 harang volt. A legnagyobb, aminek súlya 500 kg, még ma is megvan, 1867-ben vették Hubert Mihály plébános hagyatékkából. A másik 4 harang az első világháború áldozata lett – a Habsburgok elvitették ágyúöntéshez. A templom 1793. október 23-án lett felszentelve. Ehhez a pécsi püspök Rómából megkapta Szent Simon és Júdás relikviáit, barokk ezüst foglalatban, melyek a templomban vannak.
Szent Márton templom
A középkori Hercegszentmárton temploma a török időkben elpusztult. Márok falu neve 1328-ban bukkan fel a forrásokban. Marót falu 1561-ben a török uralom alatt álló szigetvári vár részére fizette adóját. A XVII. században Henyei Miklós birtoka volt. 1696-ban 18 magyar és két szerb család lakta. 1722-ben bajor telepesek érkeztek ide és ettől kezdve a falut Németmároknak nevezték. A XIX. század végi összeírások szerint csak németek laktak a faluban. Németmárok és Marótszentmárton községeket Márok néven 1950-ben egyesítették. A mai templom 1901-ben épült Szent Márton toursi püspök tiszteletére. Graits Endre által festett oltárképe a püspök megdicsőülését ábrázolja.
Szent István király szobor
2023-ban településünk egy különleges alkotással gazdagodott: egy 3,3 méter magas Szent István király-szoborral, amely azóta is Márok egyik legszebb jelképe.
A szobrot Lengyel Gergely fafaragó művész készítette, aki régi baráti kapcsolatunk emlékeként, ajándékként ajánlotta fel művét községünknek. A művész számára az volt a legfontosabb, hogy alkotása méltó helyre kerüljön – olyan közösségbe, ahol megbecsüléssel fogadják.
A nagylelkű felajánlás viszonzásául Márok 56 lakosa, családja és elszármazottja összesen 403 000 forint támogatást gyűjtött össze a művész számára. A szobor talapzata szintén felajánlásból készült, és megépítése társadalmi munkával valósult meg.
Ez az összefogás méltó példája annak, hogy milyen ereje van a közösségnek, ha egy nemes cél érdekében cselekszik.
Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy Szent István király szobra méltón őrizze községünk hitét, összetartozását és értékeit.
Köszönet:
Horváth László és felesége
Wunderlich Magdolna
Mecséri András és neje
Jerkus István és neje
Rákóczi Zoltán
Bruckner Éva és családja
Szemes Barbara és Horváth Tibor
Bischof József és felesége
Kósa Zsigmondné és férje
Antal Lajosné
Ritzl család
Németh Zoltán és családja
Óberth Antal
Régert Veronika és Csaba
Mim István és családja
Busz Lajos és családja
Bella Elvira
Vanczler Erzsébet
Mim György
Mim Imre
Bruckner Henrikné
Krizics Zsanett és családja
Tóth László Máté és családja
Klieber Józsefné
Matkóné Klieber Anita és családja
Bruckner Imréné Kropp Regina
Burai Márta
Hegedűs István
Ujvári József és Ujvári Józsefné
id. Mutzhausz András
Wild István és Wildné Kovács Lídia
Klieber Zoltán és családja
Mónus Gábor és családja
Farkas Gábor „Cápa”
Wenczler Kati és családja
Bruckner Imike és Marcsi
Bruckner Julika
Bruckner Igor és családja
Schneider András
Hábel József és felesége
Merkler Miklós és felesége
Burai Csaba és családja
Nyavádi Enikő
Nyavádi Árpádné
Szabó Lászlóné
Molnár Eszter
Molnár Adrienn
Szabó Melinda és családja
Horányi József és családja
Strack Norbi és családja
Zsebő Tibor és családja
Zsebő Mihály és felesége
Zsebő Zoltán és családja
Kiss Szilárd és családja
Horányi Ákos
Sinkó István
