A fejlesztés során a következőket tevékenységeket tervezzük megvalósítani: 

Az épület hőtechnikai jellemzőinek javítása keretében a projekt során tervezzünk a külső határolószerkezetek szigetelését: 15 cm AT-H80, lábazat 15 cm, födém 25 cm kőzetgyapot, és külső nyílászárók cseréjét: Ajtók: 1,4, W/m2K, Ablakok: 1,15 W/m2K, annak érdekében, hogy az épület fenntarthatósága, hőtechnikai jellemzői javuljanak. E fejlesztés, a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelve, azokat figyelembe véve valósulna meg. A fejlesztés keretében tervezünk még napelemek és tartóelemeik beszerzését és telepítését, 4 kW-os teljesítménnyel, az épület energiaigényeinek megfelelően, az energetikai számításokat alapul véve. A napelemek célja, hogy hozzájáruljanak az épület fenntartási költségeinek csökkentéséhez, illetve az épület hosszú távon is fenntarthatóvá váljon. A gépészeti megújuló technológiák közül az ingatlan kihasználtságának és méretének leginkább megfelelő eszközt alkalmaztuk annak érdekében, hogy energetikai és költséghatékonysági szempontból a legoptimálisabb valósuljon meg. A beruházás keretében egy további fejlesztési tevékenységet szeretnék megvalósítani, a fűtési rendszer korszerűsítését. A korszerűsítés során az épület fűtési rendszere javulni fog, aminek eredményeképpen a fenntartási költségek csökkenek, az épület – a fentebb bemutatott energetikai korszerűsítésekkel összhangban – hőtermelő berendezései is korszerűsítésre kerülnek. A fűtés korszerűsítése során tervezzük egy fatüzelésű kazán telepítését (16 kW-os teljesítménnyel, az épület hőigényeinek megfelelően) puffertárolóval, valamint új thermofejek telepítését is, melyek együttesen képesek lesznek maximálisan biztosítani az épület hőigényének ellátását. A korszerűsítés során az épület fűtési rendszere javulni fog aminek eredményeképpen a fenntartási költségek csökkenek, az épület – a fentebb bemutatott energetikai korszerűsítésekkel összhangban – hőtermelő berendezései is korszerűsítésre kerülnek. 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mini bölcsőde kialakítása Márok településen

TOP-1.4.1-19 PROJEKT 

AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAPBÓL és HAZAI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATBÓL VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS 

Kedvezményezett: Mároki Önkormányzat 

A támogatás összege: 141 797 720 Forint 

Mértéke: 100% 

A projekt tartalma: 

Az önkormányzat célja, hogy a községben és a környező településeken élő kisgyermekes családok helyzetét megkönnyítse, cél a kisgyermekes anyák munkába állásának és elősegítse, ennek érdekében a településen -Kossuth L. utca 67. cím alatt - új gyermekjóléti szolgáltatás elindítása. A fejlesztés során a következő célértékek elérését tűzi ki a község: 8 férőhelyes új, minibölcsőde kialakítása, teljes felszerelése és elindítása.

A tervezett minibölcsőde összes hasznos alapterülete: 179,73 m2, a fedett terasz 17,37 m2, a játszó terasz 23,85 m2 lesz. A kialakításra kerülő épület teljeskörűen akadály mentesítve lesz, az eszközök indukciós hurok is beszerzésre kerül.

 A beruházás révén a fentieken kívül:

             eszközök beszerzése,

             udvar, játszóudvar kialakítása (kerítés, kert építése, javítása; zöldterület-fejlesztése, növelése),

            Kerékpár támaszok és tárolók kiépítése, korszerűsítése,

            Babakocsi tároló létesítése,

            Parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése, kialakítása,

valósul meg.

Projekt adatok:

A tervezett befejezés dátuma: 2021.év 12.hó 31.nap 

 A projekt azonosító száma: TOP-1.4.1-19-BA1-2019-00015 

AJÁNLATBEKÉRŐK:

Közbeszerzésre: http://marok.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=37&Itemid=69&limitstart=10 

Handshake project rövid bemutatása

 Márok Villányi turisztikai desztinációtól mintegy 3 km-re elhelyezkedő alig 400 lelkes kistelepülés. A település már a bronzkor óta lakott, a település első írásos említése a 13. századból származik. A település a török időkben nagyrészt elnéptelenedett, majd a 17-18. században érkeznek a faluba sváb telepesek. A német nemzetiségi vonal, a hagyományok máig meghatározók. A település gazdasága az elmúlt évszázadokban és napjainkban is a mezőgazdaságra, földművelésre, állattartásra és a közeli Villány okán a szőlőművelésre, bortermelésre épül. A településnek korábbi projektekből is felújított tájháza, gyönyörű halastava van, ökoturizmushoz kapcsolódó nemzetközi kerékpárút pedig a közelben halad.

 A szinte csak magyarok lakta horvát Új Bezdánt a 19.században Bácskában, a Duna mellett fekvő Bezdánból származó kubikus magyar telepesek alapították, napjainkban lakóinak száma 300 fő felett van. A település szinte rögtön a határ túloldalán, a beremendi határátkelőtől mintegy 5 km-re található. A kubikus lakók a Drávához, Dunához kapcsolódó vízrendezési, csatornázási munkákon dolgoztak szerte az akkori Dunántúlon. A település őrizte az Alföldről hozott magyar hagyományait, nyelvét, ízvilágát, a társadalmi gazdasági berendezkedését tekintve önellátó volt. A kubikusok munkájuk sokoldalúsága okán is értettek a kovácsmesterségtől az asztalosságig a falusi ipar minden ágához. Bezdán szintén rendelkezik jó állapotú, a fejlesztés kiindulópontját jelentő tájházzal, amit a település elsősorban saját erőből hozott létre.

A két település közös, közép-európai, Kárpát-medencei történelmi gyökerekkel, de eltérő hagyományokkal rendelkezik, egymástól való távolságuk 25 km, Magyarbólyon, Beremenden keresztül kisforgalmú úton autóval, kerékpárral is könnyen elérhetőek, az együttműködést a földrajzi közelség is indokolja.  

A klasszikus Baranya háromszög, Drávaszög, a nagyobb településeket kivéve mindkét országban mind turisztikai, mind gazdasági szempontból értékei ellenére kevéssé ismert, perifériás elhanyagolt terület.  

A térségben, soknemzetisége miatt is, számos olyan település van, amely különböző történelmi, nemzetiségi, népi hagyománnyal, bemutatásra érdemes gyűjteménnyel vagy szokással rendelkezik, szervezett bemutatásuk, összekapcsolásuk, turisztikai termékké való fejlesztésük azonban eddig még nem történt meg. A népi történelem, a népi emlékezet, a népi ipar és kézműves gyakorlatok megismerésére, a helyi termékek, a fenntarthatóság, az önellátás, bio és kertgazdálkodás iránt az elmúlt évtizedekben a társadalmi és környezeti fenntarthatóság kapcsán is fokozódó igény mutatkozott. Ez mind helyi, társégi mind országos szinten, illetve a turizmusban is megmutatkozik pl. a különböző hagyományos ételekhez, szokásokhoz, szakmákhoz vagy akár kapcsolt fesztiválokban, rendezvényekben is (pl. mesterségek ünnepe, kékfestő fesztivál, Tűzkerék gurítás, ispotályos nap, gőzgombóc, pálinka és kolbász fesztiválok stb.). Érdeklődés és kereslet van a történelmi múltban gyökerező hagyományok iránt, bemutatásuk, megismerhetőségük esetleges, turisztikai jelentőségük a térségben másodlagos (ez alól az érintett földrajzi területen kivétel a Mohácsi búsójárás).  

A projekt célja a történelmi hagyományokat, népi életmódot bemutató közös turisztikai útvonal – hagyományok kézfogása - kialakítása két, a történelmi értelemben vett baranyai megyei, drávaszögi település összefogásával, hagyományok, értékek feltámasztásával, további települések, programok bekapcsolásával. Ennek keretében cél a két településen található tájházak fejlesztésével a turisztikai útvonal két végpontjának kialakítása. A tájházak udvarában 5-5 db mobilházban kialakításra és berendezésre kerülnek a falusi életet bemutató, programok esetén, aktívan használható kisebb terek, műhelyek, összesen mintegy 150-150 m2 bemutatótér jöjjön létre. A kiállítóterek kialakítása során mindkét helyszínen az a cél, ezek élő műhelyek legyenek, a látogatók ki is próbálhassák őket, lehetőség lesz sütésre, főzésre, de akár korongozásra, faművességre, kovácsolásra is, így valódi élményekhez jussanak. A kiállítóterek berendezése, felszerelése hagyatékok gyűjtésén fog alapulni, a településeken a térségben összegyűjtött írásos és képi emlékek digitalizálása is megvalósul. Emellett cél a bemutatóhelyek program kínálatának fejlesztése, a térségi hagyományok felkutatása, őrzése, felelevenítése is, ehhez kapcsolódóan rendszeresen kisebb programok megvalósítása (pl Lourdesi kilencek, Szálláskereső Szent család stb.), nyaranta falusi mozi kialakítása is. A részletes programot, a partnerségeket, turisztikai és térségfejlesztő szervezetek, további települések bekacsolását szakmai stáb (vezető és koordinátor)fogja irányítani".... "A projekt célja a tematikus útvonalhoz kapcsolódóan a népi hagyományokon újjáélesztésén alapulva 3-3 nagyobb volumentű rendezvény lebonyolítása is. Márokon Májustánc (tánc, zene, művészetek), Húsvéti Vigadalom és a Helyi termékekre alapulva Nyitott Kamra és Piacfesztivál lesz, Újbezdánban Kubikus Bab- gasztronómiai Program, Diófavirágzás Nap- a dióhoz, a fához kapcsolódó fesztivál-, illetve Mesterségek ünnepe lesz." 

"A projekt másik oka, hogy a települések vezetői felismerték azt, hogy a két település együttműködésében, mivel sok tekintetben egymást kiegészítő hagyományokkal, ehhez kapcsolódóan tárgyi kultúrával rendelkeznek, sokkal jelentősebb potenciál rejlik, mint az önálló fejlesztések megvalósításában. "

"A projekt keretében megvalósuló fejlesztés eredménye a ""Hagyományok kézfogása"" közösen kialakított turisztikai tematikus útvonal és termék, az ahhoz kapcsolódó arculattal/branddel. A tematikus turisztikai útvonal kidolgozása során az alábbi tevékenységek valósulnak meg:  

- 1 db tematikus turisztikai útvonal a történelmi múltra, a hagyományokra építve 

- 1 db közös brand létrehozása 

- 1 db turisztikai kiadvány 

- 2 db study tour szakembereknek 

- 2 képzés turisztikai szakembereknek, szolgáltatóknak.  

- 6 db nagyrendezvény fesztivál  

- 4 db workshop 

- 2 db konferencia (nyitó és záró) 

- közel 300 m2 új közösségi térként, kiállítótérként is müködő helyszín a határ mindkét oldalán.  

A projekt keretében közvetlenül érintett települések száma összesen 2 db, a projekt hatása azonban az egész térségre, a Baranya Háromszög településeire is kiterjed."